A törpepártok visszalépnek, a baloldal újra összefoghat a szakértő szerint – így készül 2026-ra az ellenzék

Egyre több, korábban önálló politikai szereplőként alig mérhető párt lép vissza Magyar Péter javára, a Momentum és a Mindenki Magyarországa Néppárt (MMN) döntése, hogy nem indulnak önállóan a 2026-os országgyűlési választásokon, komoly politikai átrendeződést jelez – még ha a szavazatok számában ez nem is mutatkozik meg azonnal – írta cikkében a Magyar Nemzet.

Elemzők szerint például Márki-Zay Péter visszalépése inkább politikai gesztus, semmint jelentős választói erő átcsoportosítása. Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet szakértője úgy látja, az MMN eleve nem tudott gyökeret verni a politikai közéletben. 

A Momentummal kapcsolatban Erdélyi a lapnak kiemelte: a párt már megalakulása óta inkább egy „politikai ígéret”, amely azonban saját arculat és identitás nélkül maradt. A párt döntése, hogy 2026-ban nem indul, jól illeszkedik abba a folyamatba, amely során a politikai ellenzék egy része egyre inkább Magyar Péter mögé sorakozik fel. 

A Magyar Nemzet kifejti: a visszalépések leginkább a liberális szavazók újraelosztását segíthetik elő. Erdélyi szerint ez a szavazói kör elsősorban nagyvárosi, koncentrált jelenléttel, és könnyen megszólítható a Tisza Párt által. A közös ideológiai alap – például a migráció, háború és föderalizmus kérdésében – szintén megkönnyíti az átszavazást.

Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője azonban másként látja a helyzetet. Szerinte a Momentum egy még mindig létező parlamenti párt, amely a jelenlegi lépésével idő előtt adta fel a küzdelmet. 

Arra a felvetésre, hogy a DK mennyire boríthatja a kétpólusos felállást, illetve miként maradhat versenyben, a volt liberális politikus azt mondta, Dobrevéknek egy esélye van, ha egy baloldali blokkban képzelik el magukat, az MSZP, a Párbeszéd és egyéb helyi közösségek befogadásával, de erre egyelőre nem lát esélyt.

Nyitókép: Momentum Mozgalom weboldala

***